2017. október 16., hétfő

Az álmok valóra válnak



Azt álmodtam, hogy Milan Bardún, a Cestujeme bez mapy blogger barátnője vagyok, majd dobtam őt egy pocakos, szemüveges, kopasz, alacsony pasiért.... Kíváncsian várom a fejleményeket, hogy megérte-e.
Reggel gyorsan befejezem a férfi karaktereket készülő könyvemhez, és nem hagyom magam befolyásolni álmomtól.
Aztán elhangzik egy kérdés a fészen: Mit csinálsz te hogy ennyit utazol? Én is azt akarom csinálni.
Nem gondolkodom sokáig a válaszon, csak úgy jön magától. Hogy merd kitalálni magad, higgy magadban és légy nyitott emberekre. Annyi lehetőség van ma már a világban: interneten keresztül dolgozni úgy, hogy azt cégek támogatják, így megvan az anyagi támogatásod az utazásokra. Légy digitális nomád akárhány éves vagy. Az én utam egy hosszú és kacskaringós út volt mire eljutottam idáig. Minden döntésemet felépítettem és annak szolgálatába állítottam hogy utazhassak. El lehet érni máshogy is, én az idegenforgalomban kezdtem dolgozni.
Először azt hittem hogy majd elküldenek mindenhova aztán rájöttem hogy ez nem így működik. Kitaláltam magam.És a mai napig nyitott szemmel és füllel járok, és megtalálom a lehetőségeket. Tíz évig nem utaztam, csak utaztattam. Az utóbbi pár évben ért be mindaz a munka és kitartás amiből most sok-sok utazás lett.
Neked rengeteg lehetőséged van. Itt van például Travellina, vagy a Peter's Planet ők például ebből élnek. Érdemes figyelni mit csinálnak, hogyan kommunikálnak (Vigh Bori: Hogyan menjünk világgáA sárgaruhás lány: Hogyan lettem világutazó.... Kisgyörgy Éva-Travellina: Világutazók kézikönyve)  Nincs konkrét recept, mert a megoldás ha nagyon akarod majd jön. Bátorság kell hozzá, gyors döntési reflex és elhatározás. Nyitottnak kell lenni új dolgokra és meg kell bízni az emberekben.

Megjegyzem nem az utazás kitalálása, megszervezése és az elindulás a legnehezebb, hanem 7 kiló alatt tartani a kézi poggyászt! 
Az elkövetkező időben keressétek az újságárusoknál az Elle, a GEO Magazin, a HVG, Hamu és Gyémánt, és majd még mondom melyik kiemelkedően színvonalas és tartalmas magazinokat. Mert ha nekem nem hisztek, a fenti lapokba publikáló újságírók saját élményei magukért fognak beszélni. 

2017. október 15., vasárnap

A készülődés izgalmai



Tulajdonképpen utazáshoz pakolni azért (is) szeretek, mert így egyenként kézbe veszem dolgaimat, megvizsgálom őket, és úgy viszem őket magammal, hogy ha az út folyamán bármi módon meg kell válnunk egymástól, szolgálati idejüket letöltve bárhol ott tudom hagyni, vagy csupán elengedve elfeledni őket. 
Most viszont olyan alapossággal kell megvizsgálnom kedves ruhadarabjaimat, cipőimet, utazási kellékeimet, hogy még csak egy fűszálnyi kis apró, nem  oda illő tárgy se kerüljön bele, rá, alá, hozzá.... Egyenként sikálom cipőimet, fertőtlenítem a talpakat, mosom ruháimat, és bogozom villanyszerelőt megszégyenítő kábelkötegeimet indulás előtt pontosan egy nappal.
Hűtő kipakolva, internet szüneteltetve, kulcsok másolva, macska átadva egy hónapnyi alommal és élelemmel, bőröndök kiporszívózva, ügyfelek kontaktálva, barátok elbúcsúzva "nagyon fogsz hiányozni" koccintásokkal. 
Pedig csak egy hónapra megyek a világ másik felébe. Azt mondják, ha lefúrnánk a földbe merőlegesen, pont Új-Zélandon lyukadnánk ki Magyarországról. 
És amikor már azt hiszem hogy makulátlanul piszokmentes a kutyasétáltatásban edzett sportcipőm és hófehér az agyonhasznált futócipőm, mint egy komisz kis ördög bújik elő a hasítékból egy tetten ért fűszál....
Gyerekek, ti el se tudjátok képzelni, mennyi elfelejtett almamag lapul meg a kifordított zsebekben, mogyoró avasodik meg a szüttyők belsejében és fogpiszkáló esik ki végigtúrva az összes létező nyílást bőröndben, kistasakban, piperetáskában.... 
34 teljes napos csavargásom komoly felkészülést és előkészületeket követel. Mivel Új-Zéland biológiai határvédelemmel rendelkezik, minden belépőnek be kell tartania az előírt szabályokat. Miközben jókat nevetünk hogy a vitamin minek számít és a hajszálam ha meglapul a fésűn, és macskám van és minden cicaszőrös felvetéseken, azért nem szeretném ha csak az aucklandi repülőtér fogadóterét és tranzitját látnám. 10 óra időeltolódásra, 17 óra folyamatos repülésre és a hirtelen tavaszra szeretnék felkészülni. 
Nem vettem új fogkefét! Esik le hirtelen fogmosás közben. Mi van ha a kefék között megbúvó ételmaradék organikus betolakodónak számít? Félelmeim megalapozottak és a hatályos belépési nyilatkozatok alapján kötelező betartani. 

Tehát, utazás előtt nagytakarítás, rendszerezés, és csak a fontos tárgyak csomagolása.

Na de mi a fontos tárgy? Szeretett Rouge ruháim nélkül meddig bírom ki hogy a kis türkizt ne vegyem fel? Mennyire fog hiányozni a háromszínű elegáns kis business casualom a második héten, amikor fenn ülök Auckland valamelyik vulkanikus képződményén és bámulok ki a fejemből? A harmadik héten a farmerbe büntetett lábaim mennyire fognak szoknyáért üvölteni? 
Azzal hogy fodrászomat itthon hagyom, kb 50 kilót spórolok meg. Helyette hajgumik és hajkiegyenesítő... 

Még a Vodafone előfizetésemet is szüneteltetem erre az időre. Van rá mód. Egy telefon, egy nagyon kedves Marika, és nem ketyeg a számla. Internet szintén felfüggesztve a UPC-nél. Itt van visszakapcsolási díj. Megéri. 

A Qatar Airways megengedett kézipoggyásza 7 kilós lehet, és most azon gondolkodom, mit tudok  az összekészített kis felvihető csomagomból kivarázsolni? Fél kilóval lépem túl a megengedett keretet.... A koktélruhámat, amit a díszvacsorára viszek? A váltásruhát amit tartaléknak mindig beteszek ha véletlenül elhagynák a  feladható bőröndjeimet? Igen, bőröndök! Kettő darab agyontömött gurulós csomag, mert egyikben lesz a szennyes, a másikban a tiszta ruha. Különben meg nem, mert mindenhol lehet majd állítólag mosni. 

A hosszú repülőúton úgy ütöm el az időt, hogy megtervezem: egy Grecsó Krisztián könyv, 3 film, 3 hangoskönyv, 4 fejezet a könyvemből és két blogbejegyzés. 

Szóval most már nagyon izgulok. Szorítsatok, megyünk meghódítani távoli tájakat, vár ránk a maorik titkos világa, a kiwik kalandos vendégszeretete, Frodo és a hobbit sör, a többi pedig meglepetés.




2017. október 6., péntek

Egy kis nosztalgia


Miért lettem idegenforgalmász? A válasz nem egyszerű, de nem is bonyolult. Olyan mint én. Lányom születése után el kellett döntenem, hogy a színészi / filmezési pályán maradok, vagy keresek egy nyugodtabb, biztonságosabb jövedelemforrást. Mert akkor még annak reméltem új hivatásomat. Hisz a téma kedves - ki ne szeretne beszélni az utazásairól, élményeiről, kalandjairól -, utazni mindenki szeret vagy szeretne - mindig az első 5 cél között szerepel egy világkörüli út -, a terméket pedig sose lehet megunni - még az örök ellenségeskedők is előrántanak egy-egy utazási emléket, és a "nem kérek semmit" átvált merengő tekintetté amikor a balatoni ifjú évek beugranak -, a termék pedig mindenki számára kedves. És ez volt az egyetlen fontos dolog számomra az ügyfél szempontjából. Ne legyen úszómatrac, fogyasztási cikk vagy egyéb kézzelfogható eszköz, mert nem akartam termékkereskedő lenni, hanem egy új szakmában művészi vénáimat kibontakoztatni.
Hogy engem mi sarkallt arra, hogy egy megfoghatatlan terméket kezdjek el értékesíteni? Hogy az utazási szakmában helyet keressek magamnak? Hogy sok kikapcsolódni vágyó embernek megmondjam melyik a legmegfelelőbb hely a Föld nevű bolygón hogy kimozduljon a mókuskerékből, elfelejtse a napi kötelezettségeit és elmeneküljön akár csak egy rövid kis időre a mindennapok robotjából? Hogy én is utazhassak....
Úgy gondoltam, ha már a kondér szélénél állok, majd biztos megengedi a szakma hogy lássam, érezzem, tapasztaljam azokat a helyeket, amikről beszélnem kell, amit el kell adnom, amit bizonyosságom hitével tudnom kell a legmegfelelőbbnek ítélni és elhitetni az utazóval, hogy az róla szól, az övé, és ez megmásíthatatlan, hisz az utazási tanácsadó egy bizalmi pozíció, amiről csak később lett tudomásom.
Belevágtam hát a nagy kalandba, abban bízva hogy majd sokat látok, tapasztalok, érzek, és amit megtapasztaltam, láttam és éreztem, azt nyugodt szívvel tudom továbbadni a végső megrendelőnek. A puding próbája az evés.
Mindig szerettem és mindig szerettem volna utazni. Az első repülős utazásom Bulgáriába vezetett anyuval és két testvéremmel. Dobált a Tupoljev mint az istennyila, viszont mivel betöltöttem a 18-at kaphattam vörösbort. Elárulom, ha a repülőn iszom alkoholt, a mai napig rosszul érzem magam utána. Pillanatnyi mámort ad, aminek később megvan a böjtje. Emlékszem, még színházi éveim alatt, a szakszervezetünk elnöke engem kért fel hogy kísérjem el Prágába, ahova repülőgépen utaztunk Kassáról. Jó vezetővel élmény volt a repülés. Gyuri tanított meg hogyan vegyem a levegőt, döntsem hátra a fejemet és ha bepánikolok, kapjak be egy cukorkát. A többi trükköt később tanultam meg.
Nekem az utazás már akkor is a tér és idő játéka volt. Átlépni más időzónába, megismerni más kultúrákat, embereket, éghajlatot, olyan ez mint a mesebeli varázslók hókuszpókjai: rövid időre el tudnak kápráztatni. De ennyi elég is. Hogy feltöltődjünk, kiragadjuk magunkat a hétköznapokból, felfrissüljünk és feltöltődjünk más emberek dimenzióit látva.
Tehát elindultam az ismeretlenbe, önbizalmam csúcsán, tapasztalt kollégáimat győzködve hogy a charter repülőgép helyes kiejtése az "karter" (pedig Jimmy Carter akkor már 15 éve nem volt elnök), és úgy ültem be az állásinterjúra, hogy már a benti papucsomat is vittem magammal. Az élet így oszt le helyzeteket. Az én helyzetem megkérdőjelezhetetlen volt mindenki nagy ámulatára, a "majd értesítjük" szóba se kerülhetett, mert beköltöztem az utazási szakmába fogkeféstül, alvópárnástul és mindazon lendülettel, ami a mai napig kitart.


2017. szeptember 19., kedd

Tamaki Makau Rau – hajadon 100 szeretővel….

Amikor Isten megteremtette a földet, az ecsetje végén megmaradt festékcseppeket a lap alján lerázta. Ebből a miniatűr színkavalkádból született Új-Zéland, egy sokszínű játszótér, ahol az ember megtanult együtt élni a természettel, szimbiózisban, mindenki legnagyobb örömére. 

Auckland pedig az ország legnagyobb városa és több felmérés alapján a világ legélhetőbb városai kategóriában az első tíz között foglal helyet már jó ideje. Legkarcsúbb része Új-Zélandnak, ahol a természet ezer arca 1-1,5 órás autóútra megtalálható: mangrove mocsár, fehér és fekete homokos tengerpartok, kemény levelű őshonos lomberdő, páfrány faerdő, pálmaerdő, kauri erdő (védett fa, a világ 2. legnagyobb fája), esőerdők, vízesések, káprázatos, drámai tájképek. A várost körülölelik az esőerdők. Del-keletre a Hunua Ranges, ahol 4 tó található, az aucklandiak innen nyerik az ivóvizük egyik felét, a másik felét pedig a nyugatra található Waitakere Ranges esőerdő négy tavából. Gazdag élővilág, rengeteg madár, sok kiránduló övezet és látvány tárul elénk bármerre indulunk. Aucklandtől nem messze van egy fekete homokos „minisivatag”, nyolcvan méteres dűnékkel és középen egy tóval, körülötte esőerdővel.

Itt minden nap találunk kedvünkre való eseményt, kiállítást, rendezvényt, fesztivált, és egy négyzetméteren több bárt és éttermet mint Manhattanben. Káprázatos kilátás a déli félteke legnagyobb vitorlás kikötőjére, ahonnan jövőre indul a világ legnagyobb vitorlásversenye, az Amerikai Kupa. Ugrás a Sky Towerből, bepillantás a több díjjal kitüntetett Auckland Art Gallerybe, ahol elfér egymás mellett a Maori kultúra és Picasso, Pieter Bruegel, Cezanne, Gauguin és Matisse. Vulkán vulkán hátán, igazi esőerdőszigetek és parkok, és a legendás piros busz ami kékszínű és ingyenesen végigvisz a város leghíresebb látnivalóin: Queen Street, Sky Tower, a rendezett utcákon, a multikulturális belvároson, röpke 30 perc alatt.

A Manukau öböl a szigetország második legnagyobb öble, nyugat felől belenyúlik a csipkézett városba. Egy része hajózható, de nagy része sekély, tele mangrove fával, és érdekes élővilággal. Sok itt a cápaivadék, akik különösen kedvelik a mangrovés partszakaszokat, úgynevezett cápaóvodát alakítva ki. Az újszülött cápák, mindaddig, amíg nem érnek el a növekedésben egy bizonyos testhosszúságot, még akkor is, ha eredetileg nyílt vízi fajok, egy meghatározott és viszonylag védett sekély vizű területen maradnak, hogy védettek legyenek a nagyobb ragadozóktól. És mivel Új-Zéland mentes minden ragadozótól, ideális helyszín a nyugodt gyermekkorhoz....
Új-Zéland emblematikus állata a kiwi madár például azért felejtett el repülni, mert nem kellett menekülnie....

A keleti part sekély, fehér homokos, az év legnagyobb részében csendes. Családoknak ideális. Itt található a Hauriki gulf, ahol a sok sziget közül a legismertebb a Rangitoto sziget, egy kb 600 éve kitört vulkánnal. Auckland tengerpartjáról látni a kb 5 km-re lévő szigetről kitört lávafolyamokat. Egy történelmi előtti vadregényes táj fogad 30 perc hajóútra, mintha nem is egy nagyváros mellett lenne. Waiheke Island a szőlészetéről és a borászatáról ismert, főleg luxusturizmus jellemző és hogy itt született a Greenpeace.

A környéken sok kis sziget magánkézben van és Új-Zéland egyedi élővilágának megmentésére tett intézkedések miatt itt találhato számos madárrezervátum, ahova tilos belépni.

Szörfözés szempontjából a nyugati part a legideálisabb hely mivel a szigetet főleg nyugati szelek érik. A fekete homokos nyugati tengerpart gazdag ércben, ha elég sokáig vagyunk a homokban, annyi ásványi anyagot vesz fel a szervezetünk, hogy feltöltődünk. A föld mágnesen energiája jót tesz a szervezetnek

Új-Zéland a világ legbiztonságosabb és leglojálisabb országa. Ragadozó és veszélyes állatok nem telepedtek meg a szigeten, Földanya megtanította száz szeretőjét, hogyan tarthatja fenn mindenki számára az élhető életteret, és hogyan tud egymás mellett létezni több nemzetiség és különbözőség. A lap alján a letisztult minta.


Auckland madártávlatból. Az előtérben Mt. Eden, a maorik szent helye, jobbra a háttérben Rangitoto vulkánok láthatóak, középen a City. Jól kivehető a Hauraki Gulf szigetvilágának egy része is.


Gannet Colony: Muriwai Szula madár kolónia. A vadregényes Nyugati parton található vulkanikus sziklákon az egész évben itt lakó madarak testközelből megtekinthetőek, miközben ők élik a vad madarak életet mit sem törődve a kíváncsi emberi tekintetekkel. Az 1.8 méteres szárny fesztávolságú Szula madarak sok különlegessége közül talán a búvár és vadászbombázo képessegük a legmeghökkentőbb. A levegőből 100km/órás sebességgel becsapódnak a vízbe és a víz alatt pedig tovább úszva akár 30 méter mélyre is úsznak a halak után, amihez igen fejlett “technológiával” kell rendelkezniük...


Piha - a leghíresebb új - zelandi tengerpart. A szörfösök mekkája és a természetkedvelők gyakran látogatott tengerpartja. Népszerűségét nemcsak a körülölelő drámai hegyek, esőerdők, vízesések de a fekete homokos tengerpart, a csipkézett partszakasz és a képen is láthato Oroszlán Szikla adja (ami egy fekvő oroszlánt formáz).



Waterfall Auckland - Az Aucklandtól nyugatra található esőerdők igazi inyencségeket rejtenek a természet szerelmeseinek. A sokszáz különböző páfrány és moha fajokon túl a pálmák, a keménylevelű erdők, és a számtalan patak, szakadék, hegy, vízesés ad kifogyhatatlan kalandokat a túrázóknak. Az igazi kincseket csak a helyiek ismerik mint például a vízben élő parázsférgeket. Bizonyos vízesések alatt ha a kezünket megmozgatjuk a vízben, az egész víz világítani kezd a benne élő foszforeszkáló élőlények miatt… Igazán varázslatos élmény, ami csak egy a sok közül ami itt várja az utazókat...

Isten nem pihent a hetedik napon sem...


A Skytrax díjas, 2017-ben a világ legjobb légitársasága és a legjobb business class díjjal kitüntetett Qatar Airways a világ leghosszabb repülő járatával Auckland - Doha útvonalon 17 óra 40 perc alatt repít el a világ másik felére.
Odafele pedig  Doha - Auckland repülőúton megnézehtjük a Gyűrűk ura összest + a Hobbit filmeket, 50 perces szünetekkel egy Triple 7 gépen. A Boeing 777 az egyetlen repülőgép ami úgy lett kialakítva, ami elbírja ezt a rengeteg kerozint technikai megálló nélkül.
És rengeteg új szolgáltatás, ami egyszerűbbé és nagyszerűbbé teszi az utazást. Például Dohában nincs vízum - nem kell fizetni, csak egy pecsétet kap az útlevelébe az utas
Sofőrszolgálat Black Lane szerviz - Magyarországon is működik, fizetős exclusive szolgáltatás (luxus kocsikkal).
Doha - 6. legjobb repülőtér a világon. Loungok: Al Maha, Onyx... exclusive várók, akár wifi szolgáltatással, 0-24 órában az üzletek nyitvatartása, reptéren belül kisvasút ami a terminálok között szállítja az utasokat, nagy maci a reptér közepén, amit az emir lánya vásárolt a Christie's árverésen és különlegessége hogy egy svájci művész, Urs Fischer alkotása, belül bronzból, kívül pedig plüssel (flüssel) van bevonva, a gyerekkor játékainak állít emléket. Súlya 18-20 tonna. Mivel az én gyerekkorom még nem ért véget, várom a személyes találkozást teddy macival....

Köszönet a blog megírásához Csaba Shepherdnek, a NewTourZealand Utazási iroda tulajdonosának, aki Új-Zélandon élő magyar idegenvezető, a privát túrák szakértője, aki tudását, helyismeretét és az ottani kultúrák felfedezését hozza közelebb hozzánk.
Külön köszönet Szabó Petronellának, a Qatar Légitársaság magyarországi képviseletének marketing munkatársának, aki nagyon sok hasznos információt osztott meg velem a világ legjobb légitársaságának előnyeiről.

2017. szeptember 16., szombat

Bakancslistás helyeim ahol még nem jártam

Azt hiszem, az utazás az az egyetlen égő vágy, ami reggel kiugraszt az ágyból, aminek köszönhetően megtanultam fókuszálni, és még a túlélési ösztönömet is felülmúlja. Olyan szinten vágyni az utazásra, hogy közben elfelejtek beintegrálódni közvetlen környezetembe, azt hiszem ez az igazi szenvedély egy utazó életében.

1. Új-Zéland

Megvalósulni tűnő álom. Érdekel a hely természeti szépsége, az ember és a táj összhangja, hogy hogyan tudják a helyiek alárendelni magukat a természetnek, miben hisznek a maorik, milyen egy szigeten csak egymillióan élni...
Ki szeretném próbálni a szörföt, a bungi jumpingot, a jetboatot, sielni nyáron és napozni télen, bálnákkal úszni, delfineket nézni, egy picit Gerald Durrellnek lenni és hobbitnak, hakát táncolni és naplementét nézni nyugaton, napfelkeltét keletem, a világ legtávolabbi országában.


2. Csendes Óceáni szigetek

Egy lakatlan szigeten egyedül vajon milyen lehet? Bevállalom 5 napra jövőre a születésnapomon. Milyenek az emberek akik emberi húst ettek? Ha azt mondom egy újszülöttnek hogy annyira cuki hogy úgy megzabálnálak, mi a szülők reakciója? A homok tényleg olyan mint a púder?
Reggelente körbefutom a saját szigetkörömet! Tengerparton a szabadban alszom. És megnézek egy igazi pénisztokot....



3. Portugália

Fadót énekelek Coimbraiban. Utazom a híres villamoson Liszabonban.
Gyalog körbesétálom Portugáliát Farotól Portóig a tengerparton. Megismerem a helyiek lazaságát, sokszínűségét, és kitalálom, hogy akarok-e ott élni. Szörfözök Cascais-ban és Estorilban, portói bort iszom Portóban, Fatimában úgy maradok kinn amikor senki más és várom a jelenést. Átruccanok Madeirára és megnézem virágba borulva.


4. Bali

Bérelek egy házat, egy biciklit, megkeresem a saját Ketutomat akinek másolom könyveit, és találkozom Javier Bardennel!
Körbebiciklizem, megmászom, megfonom. Kerékpárral a rizsföldeken, megmászom az Agungot és virágfüzéreket fonok hajba, nyakba, dísznek és ajándékba.



5. Argentína

Megtanulok tangózni, nőnek lenni és élvezem a bókokat.



6. Monaco

Milyen lenne úgy ébredni, hogy van ötven millió euró a számlámon? Mit csinálnék ha a luxust tálcán kapnám?
Megszállok a Hotel Hermitage Monte - Carlo szállodában, ebédelek a Vistamar étterem teraszán majd a Limún bárban élvezem a francia konyha desszertjeit. Megélem a luxust álomkivitelben.


7. San Francisco

Egy igazi kozmopolitának kihagyhatatlan ez az ezer arcú város. Minden filmimádó fel akar mászni a meredek utcán, átmenni a hídon, kiszabadulni az Alcatrazból, csavarogni egyet a Napa völgyben, megkóstolni a friszkói hippivilágot, lekacsázni a Lombart Streeten, megmászni az összes "Hill-t"....



8. Szentpétervár

Gyökereim megrögzötten ragaszkodnak valami szlávhoz, észak Velencéja az a város, ahol megtalálható mindaz a művészet, kultúra, történelem és látvány, ami miatt hajlandó vagyok kicsit hidegebb éghajlatra is menni.



9. Marokkó

Kisfaludy, Exupery, Yves Saint Laurent, és most hogy közvetlen járat megy Marakeshbe, egy igazi spontán utazásnak lehetek résztvevője.


10. Bregenz fesztivál

A Bódeni tó patjára épült a világ legnagyobb szabadtéri tavi színpadán megnézek egy Toscát, egy Aidát, egy Álarcosbált, Figaro házasságát, Carment, és az összes egyedi tervezésű színpadképet megcsodálom.

Giacomo Puccini: Bohémélet  2001/2002


2017. július 16., vasárnap

A tízparancsolatom

Sokan kérdeztétek, hogyan tudok elutazni egyik-napról a másikra, és hogyan tudok távol lenni hosszabb ideig. 10 pontos szabályom spontán utazáshoz:
1. Legyen úgy bekészítve a bőröndöd, mint amikor szülni indultál!
3 nagy bőröndöm van és egy hátizsákom. Mint mindenki más én is utálok pakolni, de az évek alatt megtanultam praktikusan vinni magammal dolgokat az utazásaimra. Lassan olyan lesz a bőröndöm, mint a szülés előtt pár héttel bekészített táska.... Csak fel kell kapni....

2. Mindegy mennyi időt töltök külföldön, minden pillanatát élvezem és megkeresem minden levegővételben az élményt!
Útjaim általában 7-10 naposak, csak az élmények olyan tömények, hogy hetekbe telik leírni őket. Viszont nekem egy légy repülése is élmény Olaszországban. Persze, mert olasz légy....
3. Az útlevél az egyetlen utazási okmány!
Az útlevelem mindig nálam van! :) Nem személyi! PASSPORT! Nehogy már ezen múljon ha mondjuk Párizsból kapok egy lehetőséget továbbrepülni Új-Zélandra....


4. Nyitott vagyok, tisztelettudó és elfogadó.
Emberekhez fűződő kapcsolatom fő tényezője a nyitottság, felebaráti szimpátia, elfogadás. Az utazók legfontosabb szabályait követem itthon is és utazásaim során is! Nem hiszem hogy megalkuvó lennék. Ez tiszta üzlet. Ha én jól érzem magam a társaságodban, te is jól érzed magad a társaságomban. Idegen országban pedig ALKALMAZKODOM! Tudomásul veszem hogy vendég vagyok, és tiszteletben tartom az ott élők életét, szokásait és másságát.
5. Bátorság!
Hihihi! Ezt élvezem a legjobban :) Ez minden nap egy komfortzóna szint átlépése. Természetesen az emberi intelligencia, lojalitás és emberiesség maximális betartásával.

6. Gyors és spontán döntések utazás előtt, közben és után!
A lemondott utakra is érvényes, mert nem mindenhova megyek el. A lényeg, ha lemondok egy utat, ne fájjon a szívem. Ha itthon maradok hosszabb ideig, mert tudom hogy egy nagyobb utazásra kell felkészülnöm, nem bánom hogy punnyadok a négy fal között, készítem jegyzeteimet, míg a barátok fesztiváloznak, buliznak vagy épp elutaznak. Nélkülem....
7. Mosoly minden helyzetben!
Sok szélsőséges helyzetből kihúzott már. Próbáltam az erőből mondom meg szitut is, de maradok a mosolynál!
8. Ápold a kapcsolatot barátokkal, szomszédokkal, ügyintézőkkel!
Akik spontán helyzetben vigyáznak cicára, locsolnak virágokat, átveszik a postát és tudósítanak az otthoni helyzetről... <3
9. Válogasd meg kivel dolgozol!
Fantasztikus kollégák akik az utazásaim alatt végzik helyettem a munkámat. <3


10. Minden helyzetben legyen internet!
Ezt tényként kell kezelni, magyarázatra nem szorul!
+ 1: Elegendő kíváncsiság más népek, országok és helyszínek kultúrájának, a természet szépségének felfedezéséhez, ami olyan erővel motivál, hogy minden más másodlagossá válik.


2017. február 26., vasárnap

Grand Canyon

Korai indulás és utazás kínai idegenvezetéssel. Az én szakmám csodálatos, irigylésreméltó és néha vicces. Freddy ott folytatja ahol abbahagyta a csoport érkezésekor, azzal a biztos megnyugvással, hogy most sem értem neki mit mond. Amerika történelméből van bepótolni valóm, az aktuális tényeket pedig úgyis megtapasztalom, tehát nem bánom hogy nem értem a mandarin nyelvet
.

A kaktuszok amik mellett elmegyünk fáknak kicsik, kaktusznak óriásiak, a kengyelfutó gyalogkakukk jut róluk eszembe, amikor a prérifarkas üldözi, és mindig nekimegy a szúró óriasoknak, viszont a gyalogkakukknak sikerül kikerülnie őket.  
A kaktuszok mellett sivatagi kórók, kiszáradt bokorkezdemények mindenütt. Fura összhang a zöld kaktusz és a színtelen kóró, csak keselyűk és varjak látogatják őket..
Közel három órás út Las Vegasból. És amikor az első sziklát meglátom, már tudom mi az a hatalmasságot jelképező, óriásokban látó amerikai lépték.
Amikor először voltam Amerikában, elképedtem a tárgyak, használati cikkek, eszközök méretétől. Olyan volt számomra az épületek, a szendvicsek nagysága, mintha Gullivernél járnék. Ott álltam, és összetöpörödtem mint egy kisegér.  Akkor értettem meg, hogy Európa miért ékszerdoboz, és a nagy országoknak mitől van ez a megalomán alkotási vágyuk. És most már tudom, hogy szerényen kellene szeretnünk a Kárpát medencét, ha nincs jobb akkor a művészettel kompenzálni ahogyan azt az olaszok és franciák teszik, pedig nekik tengerük is van, vagy az életminőséget javítani, ahogy az északi népek kompenzálják a hideget arrafelé, pedig ők is bővelkednek fjordokban és ezer arcú természetben. Amikor otthon a szlovák paradicsomban szétnézek, és megmászom a szurdokot, és sétálok a mezőn majd futok a gáton, elfogadom azt a szerény de biztonságos otthont amit kaptam. De látni és megélni a Grand Canyon szellemét, egy másik dimenzióra fekteti a létezésnek ezt az emberöltőnyi képét.


A vasmadár. Nem kérdés hogy felülők rá. Bármennyibe kerül, bármilyen érzés, nem minden nap adódik lehetőség hogy helikopteren ülhetek, és ha felvetődik most és itt, akkor az azért van, hogy kipróbáljam. Hat, maximum nyolc személyes a járgány a pilótával. És itt már egy igazi pilóta ül. Ő a fix pont. Csak abban tudok bízni, hogy jól irányítja a vasat. Nincs jó hely vagy rossz hely, mindenhonnan jó a kilátás. felszállunk, és ez más mint a repülőn töltött 12 óra volt idefele, ez olyan mint amikor felhőn ülök és lógatom a lábamat meditáció közben, vagy amikor a föld fölött repülök csak úgy mint egy madár. Lassan emelkedünk és ez megkímél a szintkülönbség adta zavaroktól, átmegyünk a hegyek fölé, és fentről láthatom a hasadékot, alul a Colorado folyóval. Két szikla között egyensúlyoz a helikopter, fordulunk, dőlünk, és bármelyik irányba nézek, körös körül már a vájatban vagyunk, hosszan a meredély között, leírhatatlan a látvány, a nagyságok, a magasság és a mélység, a színek és a formák. Leszállunk egy szirten a parthoz legközelebb eső sík területen, ahol egy közép nagy helikopter leszállhat, majd irány a part, ahol már előre kikötött hajók várnak elindulásra. És itt ringatózok a Colorado folyón, mint Pom Pom a faágon, lövöm a szelfiket és örökítem meg a tájat, a nap játszadozik a színekkel és velem, vakítóan süt, a másik oldalon pedig a falra vetítve elsötétedik.
Nekem biztonság a masszív fal körülöttem ami mederben vezeti a sötét vízű folyót. Itt lehajózhatnék egész Mexikóig, ha a Hoover gát nem állná utamat….


Mondom a helyikenek, hogy micsoda boldogság itt dolgozni és élni.  És ők ezt tudják. Mindenki örömmel és boldogsággal ürít szemetet, irányít parkoló buszt, szedi a jegyeket vagy az információs pultnál adja tovább tudását. A nemzeti park területén, a kizárólag itt közlekedő busz ami a három kilátó ponthoz visz, az egyik szakaszon a pilóta felszállás után tudatja velünk, hogy ez kutyafüle amit eddig láttunk, most jön a java, kapaszkodjunk, mert ő siet, hogy minél hamarabb lássuk a büszkeségét.  Megjegyzem, az első megálló egy western település, a második a SkyWalk, a harmadiknál pedig tényleg leesett az állam. Itt költöttem el szerény kantinos ebédemet egy keselyűk által gyakran látogatott asztalon, és ilyenkor előjön belőlem valami ősi ösztönös érzés és visszakívánkozom a természetbe, ebbe a csodába ami körülvesz, ami elől el akarunk folyton bújni, vagy pedig bizonyítai akarjuk hogy csodásabb, nagyobb és maradandóbbat tud az ember alkotni, mint a Föld.



De most már tudom, hogy lehet az ember ügyes, leleményes és okos, a természet itelligenciája olyan felsőrendbeli forrásból ered, amit nem rontott el sem az ego, sem a tulajdonhajhászás, sem az önös érdek. Ezért tud folyton változni és a fejlődéshez átalakulni.