Forum Romanum, Colosseum és a Palatinus

Colosseum

A Caelius, Esquilinus és a Palatinus között található a világ egyik legismertebb és legrégibb nevezetessége, a kör alakú létesítmény, amit annak idején színháznak neveztek, később aréna lett, de mi nők csak nemes egyszerűséggel sok vérrontás helyszínének tudjuk be. Mert lehet színházi előadás a gladiátorok harca, öldöklése és halála viszont gusztus dolga. A hely mégis magával ragad.

A pontos és precíz bejárásához ajánlott korán kelni. Mi nagyon korán elindultunk Cimbivel, így is fél órát álltunk sorba a kombinált jegyünkért, ami a Fórum Románumra is szól, onnan pedig meglepetésünkre a Palatinus is bejárható. De megyek sorjában. Az időjárás nekünk kedvez, ragyogóan süt a nap, kicsit fúj a szél, olyan kellemes római vakációs idő van. További fél óra a biztonsági ellenőrzés, táska a reptéri szalagra, és ha becsipog a kabát, akkor bizony le kell azt venni. Néhány turista elmélázik, mígnem jön egy igazi olasz matróna és a pár napos OKJ-s tanfolyamán megszerzett tudásával két perc alatt megfegyelmezi a bebocsájtásra váró tömeget. Kedvenc biztonsági embereink, akik éveket töltöttek a rend és a fegyelem megtartásának tanulásával csendben nyugtázzák a hölgy hatósugarát.

A 2017-ben nyílt 4. és 5. emeletek és az alagsor csak előzetes bejelentkezéssel látogathatók. Ennek oka, hogy egyszerre csak maximum 25 fős csoport lehet egyszerre a különleges kilátón, és ezt naponta tíz alkalommal engedélyezik. Úgyhogy a mi spontán utazásunk miatt ezt a kiváltságot most nem használjuk ki. Első Colosseum látogatásunkra elegendő a földszint és az első emelet, ha jól helyezkedünk, csodás felvételeket készíthetünk. Igen ám, de mi Cimbivel közben megvitatjuk az ókori emberek életét, a csaták jelentőségét, a gladiátorok bátorságát és minden szociális, társadalmi és politikai aspektusát a különböző koroknak. Kellene a hozzánk hasonló intellektuális utazóknak vagy külön időpont vagy egy másik Colosseum, mert a sok szelfis, aki azt sem tudja hol van és milyen köveken lépked, követeli magának a tapottatnyi helyet, és ahogy mi sem vagyunk tekintettel rájuk, ők sincsenek ránk. A világ két részre oszlott, azokra akik csak szelfiznek, és azokra akik komoly elő és utótanulmányokat végeznek a történelmi helyszíneken, és amikor megélik a hely szellemét, akkor hosszú ideig hangolódnak, eggyé forrnak és beszippantják a történelmet. Na ilyenek vagyunk mi Cimbivel.

Ugyanis felmerült az a hétköznapi kérdés, hogy a sok kaszabolást, halált, kivégzést és gyilkolást hogy bírta nézni például egy egyszerű fehérnép. Kiderült, hogy voltak hányósarkok. Kicsit megnyugodok, hogy ebben a Bábel tornyához hasonló kerengőben nem minden résztvevő volt véres szájú gonosz, csak és csupán a kor szelleme, a vezetők parancsa (erről majd később) és a kötelező  megfelelés rendelte el ezt a sokak számára természetes látványosságot.

És hogy mégis mi bűvöl el? A sok kis apró tégla, amiből ez a monstrum elkészült. A sok kis tégla még több habarcs együttes kompozíciója magasságra és mélységre is elképesztő biztonsággal rakódott a 188 méter hosszú, 156 méter széles és 48,5 méter magas masszív építményre. „Amíg a Colosseum áll, állni fog Róma, ha elpusztul, elpusztul Róma is és a világ is.” Egy dolog biztos, hogy Béda aki a mondásért felel már rég nem él, a Colosseum pedig még bírja és jócskán meghaladja korát. Az épület fennállásának majdnem 2000 éve alatt volt itt minden: például 1130 – 1205 között a nagyon befolyásos Frangipane család beköltözött, a 11. században pajtának használták, de volt vágóhíd is és elhagyatott romhalmaz is a világ legismertebb építménye. Milyen izgalmas lehetett amikor benőtte a zöld, az alagsor még fedetten és szemérmesen eltakarta a rabszolgák és az állatok méltatlan tartásának sötét lyukait, fű és bokrok, fák törtek utat a tufák, téglák és mészkő között jelezve a világnak, hogy a természet intelligenciája mindig utat talál az élet magasabb szintű folyamatában bizonyítva hogy az ember csak egy múló állapot, az élet más alapokon ered.

Forum Romanum

Ha jól számolom az öt bejárat egyikén simán és gyorsan bejutunk a Forum Romanumra. Apró részletességgel járjuk végig a több évezredes múltat, ahol minden neves és nevezetes uralkodó megfordult, beszédet mondott vagy akár itt is lakott. A Capitolium és a Palatinus védelmében létrehozott városi központ, ahol a bazilikában még jogi, politikai és gazdasági ügyeket intéztek, ahol a Vesta szüzeket szentként tisztelték de ha ránézett egy férfira élve eltemették…. a férfiak világa volt, ahol a nő tulajdon, akivel a férj vagy férj híján az apa rendelkezett. 

Észre sem vesszük és több ezer éves mozaikon taposunk, a Romulusról elnevezett templom bronzkapuja még eredeti és a zárja működik….

Palatinus

Meglepetésemre a belépő jegy felvisz a Palatinus dombra is. Na jó, kezdem az elejéről, de már úgyis lecsaptam a poént. Róma hét dombja már első ittlétemkor is egy nagy titokzatos anekdotának tűnt. Aztán kicsit jobban belemélyedtem hogy elhiggyem, de nem eléggé hogy lássam. És amikor Cimbi szólt hogy menjünk föl balra a vécék után a Vesta szüzek temploma mellett, elolvastunk minden kiírást, megjegyzést, táblát a látnivalók előtt, de azokból csak annyit tudtunk meg hogy minden tufából és/vagy márványból van. Itt eszembe jutott az aucklandi Art Galleryben tett látogatásom, ahol interaktívvá teszik a kiállítást és megmozgatják a látogatók agyát, kiváltképpen a gyerekekét, de nekem is jópofa játék volt a saját szemszögemből látni a kiállított tárgyakat. Na szóval jó lenne sztorikhoz kötni a kiírásokat, mert ha találkozom valakivel és mesélni kényszerülök hogy hol voltam, nem a tufákról szeretnék mesélni. De sajnos a sztorik nem tudományos alapokon nyugszanak, és a trollkodó okostojások miatt az egyetlen alátámasztott tény hogy milyen kőből van amit látunk és az kb melyik kor. És hogy Lívia lakott ott. Engem pedig a mesék varázsolnak el. Hogy Líviát ott csókolta meg Augustus először amikor szabin szokás szerint bevitte a házba, utalva a szabin nők elrablására…. Vagy a kilátónál hogyan nem tudtak felkapaszkodni a gallok, és sajnálom hogy nem találtam meg a barlangot ahol Hercules (?) vagy Romulus és Rémusz nevelkedett akár farkas szoptatta akár egy feslett nő akit farkasnak neveztek. Szóval miután kipuffogtam magam a Forum Romanumon, átverekedtük magunkat a tömegen, mert a Palatinuson csak a kitartók jutnak el a Casa di Livia freskóihoz és a még kitartóbbak egy gyönyörűséges, fenséges látványban részesülnek valamelyik hó borította hegyekig észak-kelet irányában.

És innen belátni a többi hat dombot. Körös körbe előttem a Capitolium, egy óránál a Quirinalis, Viminalis, Esquilinus és a hátam mögött a Caelius és az Aventinus a bal vállam mögött. Káprázatos, egyedülálló a kilátás, a megmaradt romok mint a mozaik makettek felülnézetből különböző alakzatokat láttatnak. El kell képzelni a medencét ami körül a különleges márványlapok úgy voltak elhelyezve a család biztonsága érdekében, hogy a lapok visszatükrözték minden oldalról a környéket és láttatták ha illetéktelen behatoló tört a háziakra. Különösképpen Néró szerette ezeket a cappadociai fényvisszaverő márványtáblákat üldözési mániája miatt fontos volt hogy folyton lássa nem követik-e és hogy nem bújkál-e merénylő az oszlopok között... 

Van itt stadion és rendezvényközpont, fürdők a patríciusoknak és nyilvánosak a népnek, borászat, színház, sirályok, kertek, és tizedakkora tömeg mint a Colosseumban és a Fórum Romanumon. 

 Stadion és rendezvényközpont. Aki látta a Spartacus című sorozatot tudja, hogy a gazdagabb házaknál volt mini aréna. A háttérben egy ilyen, és gondolom egy Augustusnak dukált. Az előtérben egy szentély lehetett ahol különböző rendezvényeket, áldozatokat mutattak be isteneiknek.

 Palatinus domb kilátó a szemközti Caracalla fürdő romjaira, a Szent Péter Bazilika kupolájára, és Róma zöldellő háztetőire

 Szerintem ez volt a nyolcszögletű szökőkút labirintussal

Jó tudni a nap nyugtájának idejét, mert télen korábban jön a sötétség, és nyugtával dícsérd a napot, még ha a biztonsági őrök ki is tessékelnek. Nincs pontos nyitvatartási idő, minden a természet rendjének tudnak be. A sötétedés a záróra pillanata. És hogy mikor van sötétedés? Amikor a helyszínen dolgozó őr ránéz az órájára és kitessékel.