Úgy elindulni a világ legtitokzatosabb pontja felé, hogy álmomban épp tejben és vajban fürödtem mint Kleopátra egy négyszögletű kádban, ahova virágszirmokat és illatos fűszereket szórtak a vízbe és kellemes szirén énekükkel szórakoztattak az erre rendelt embertársaim, kicsit belém bújtatta a kisördögöt és próbálom kiélvezni akár az utolsó pillanataimat is. Mert az élet szép. Úgy látom az életet és a körülöttem lévő dolgokat, ahogyan én szeretném. A rózsaszín még rózsaszínűbb, az emberek pedig önmaguk felelősségére formálják magukat és környezetüket. Nem konfrontálódom, hagyom mindenki lelkiismeretére, hogy aszerint lássa világát és környezetét, ahogyan azt akarja látni. Befolyásolni se szeretnék senkit sem rémmesékkel, sem saját tündérek szőtte álmommal. Csak szólok, hogy így egyszerűbb és élhetőbb.
Arról megnyugtatnak helyi kollégáim, hogy a krokodilok már nem jönnek el Assuánon túl, mert a gát előtt van egy nagy rezervátum ahol zárt rendszerben élhetnek az állatok. Tehát marad az egyetlen riogatási eszköz, a Fáraó átka!
Amikor elkezdtem a blogomat a Leszek a szemed a világra címmel, nem gondoltam volna hogy kedves útitársam megtalálja a szemem a Királyok völgyében egy kerek kő formájában, és tudom hogy ez Nefertiti elveszett szeme, aki nevének jelentése: "és a szépség megérkezett".Voila!
Nefertiti mellszobra a németországi Neues Múzeumban található
A királynénak semmi köze a Királyok völgyéhez, csupán a megtalált szeme és szépségpraktikái keltik föl kíváncsiságomat.
"A királynő a napját illatos, gyógynövényes fürdővel kezdte." Stimm.
"Ezután bőrét agyag és hamu keverékéből készült masszával lágyították, majd olajokkal ápolták a testét. A masszázs minden napjának része volt. " A francba.... Ezt még pótolni kell!!!!
"Szemét korommal és porított drágakővel festette. Kevesen tudják, hogy az egyiptomiak szinte kivétel nélkül parókát hordtak, a nők is, és alatta teljesen kopaszok voltak." Pfffff.....
Fura dolog ez az egész halál köré tupírozott mítosz, így még ötven fokban is rázni tud a hideg. Engem nem a sziklákba vájt sírok fognak meg és a barlangokban beállított szarkofágok, hanem a természet csodálatos völgye, körös körben sárga hegyekkel, furára formázott csúcsaival és máladozó falaival. A kamrákban tilos a fotózás, így most nem teszem ki azt a stikában előtt pár fotót amit Isten bocsásson meg nekem szégyellek is, de nem lennék én aki nem kisértené meg a fáraó átkát immár másodjára. Tulajdonképpen az első Királyok völgye látogatásom után egy fantasztikus szerencseszéria ért munkában és szerelemben egyaránt, lassan Királyok völgye függő leszek, és a Királyok völgye tőlem lesz függő...
Amint beiktatták a fáraót, elkezdte sírját építeni. Bele kellett húznia az uralkodásba és sokáig kellett trónon lennie ha azt akarta hogy a nyugvóhelye elkészüljön. Most itt eszembe jut pár morbid vicc, de nem kísértem Tutanhamont, főleg mert Howard Carter óta tudjuk hogy a múlt tisztelete könnyebbé teszi a jelent és építi a jövőt. Tutanhamon sírja állítólag nem az átok miatt nem látogatható.... Szegény fáraó, megpróbálta visszaállítani a több Isten hitet, mire a papok kegyvesztetté nyilvánították, a sors pedig úgy kárpótolta, hogy a legismertebb fáraó lett. És itt eszembe jut hogy a jövő generációja úgyis méltó helyére helyezi az értékeket.
Merempthah - II. Ramszesz fia, Tauszer - II. Széti felesége és IV. Ramszesz sírját nézzük meg, és megtudjuk hogy minden ami színes és dombormű az eredeti. Jobban szemügyre véve, a falra applikált jeleket vékony falanyagra vésték, és ezeket a vékony képeket ragasztották föl a falra. Mindezt több méteres magasságban és szélességben. Új értelmet nyer idegenvezetőnk yallah, yallah szólítása, benn a miniatűr folyosón nézem a díszes rajzokat, az óriási kőtömböket és hallom a munkafelügyelő hangját, mert sürget az idő, a fáraó beteg, el kell készülni a sírral, a teve bedurcázik a sivatagban, a pásztor nógatja, yallah, yallah, a csacsi csökönyös, yallah, yallah.... és a turista nyűgös, de a checkpointnál várnak, yallah, yallah......
Merneptah sírja, ahol zsidó sztélét találtak, ebből lehet tudni, kb. mikor vonultak ki a zsidók Egyiptomból
Itt kezdődött minden. Egyiptom aranykora egy olyan nő irányítása alatt aki később I. Erzsébet személyében reinkarnálódott a ködös Albionban. Ahogy Angliában I. Erzsébet volt az erős kezű, határozott és céltudatos vezető, aki erős marokkal tartotta kordában nemzetét és a környező országok acsarkodásait hárította, úgy védte országát, népét és teremtett értéket Hatshepszut királynő, mint talán a világ uralkodóinak összessége sem. Érdekes a párhuzam, leborulok a nagyság előtt, az utókor felismerte értékét és elgondolkodom az örökkévalóságon, amíg földi életünkben talán a divat nem értékeli tetteinket, az utókor felismeri azt és ha jól tettük dolgunkat, legyen az életünkben felfoghatatlan, rossz vagy nem helyénvaló, a jövő generációi eldöntik és méltó helyére helyezik az utókornak.
46 lépcsőfok Maat lánya szentélyébe
sose látunk le, csak a végtelenbe
A templomot nem vájták, hanem formázott kőből építették. A sziklahegy elé felhúzott templomot több mint valószínű a háttérként szolgáló hegyből építették föl, a hegy elé, és ki tudja van-e bajárat azon is túl....
Hatshepsut temploma
Elhaladunk II. Ramszesz, IV. Totmesz és III: Ramszesz halotti temploma előtt, kérdezem kísérőinktől, hogy egyedül, a saját ritmusunkban bejárhatjuk-e egyedül a környéket, válasza olyan részletes és mindenre kiterjedő volt, hogy külön bejegyzést igényel. Viszont álljon itt egy vers a hely szellemének az 1800-as évekből arról a fáraóról, aki:
"a Hatalmas Bika, Egyiptom Védelmezője, az Idegen Országok Megfékezője, az Években Gazdag, a Győzelmekben Nagy Amon Szeretettje" volt:
Percy B. Shelly: Ozymandiás (II. Ramszesz görög megfelelője)
Egy messzi vándor jött, ki ős romok
Felől regélt: A pusztán szörnyü két
Nagy csonka láb áll. Arrább lágy homok
Lep egy kőarcot. Homloka setét.
A vont ajk vén parancsszóktól konok,
S vad szenvedélye még kivésve ég
A hűs kövön, bár, mely véste, a kéz,
S a szív, hol dúlt e dölyf, temetve rég.
A talpkövön kevély igék sora:
"Király légy bár, jöjj és reszketve nézz:
Nevem Ozymandiás, urak ura."
Más semmi jel. A roppant rom körül
Határtalan szélesre s hosszura
A holt homoksík némán szétterül.
( Tóth Árpád fordítása)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése